“Templom csendes mélyén, oltár-rejteken, hófehéren Jézus, titkon ott pihen…” – szólal meg lelkemben egy, még gyerekkorom ministráns éveiben sokszor felcsendülő egyházi ének, miközben csodálattal nézem Őt, az oltárra helyezett szentségtartóban.
Évek óta foglalkoztató téma, hogy lehet az Úr közelében lenni, hogy lehet Vele kapcsolatba kerülni. Egyedül töltött óráim egyikében csodálkoztam rá arra, hogy elég megszólítani Őt, és utána minden jön. Mintha a szívemben szólítana meg és belső ajkak által jönnének a szavai. Kedves, bátorító szavai elérnek a legszomorúbb pillanataimban is, és ez a fajta hangulat hamar átváltozik nyugalmas, békességgel teli idővé. Hallani azt, hogy bukdácsolásomban még jelentősebben megmutatja önmagát. Így letehetett egyszülött fia keresztjének cipelésekor is. Ment, tűrte a fájdalmat, és mivel őszinte szívvel bízott a Mennyei Atya jóságában nem volt szíve feladni a rábízott feladatot.
Szükség van-e még gyónásra? Miért a papnak gyónunk? Milyen gyakran “kell” gyónni?
A Sancta Maria Kórus 2006. február 9-én alakult, a medjugorjei Podbrdo jelenések hegyén. Tagjai libanoniak, de már a kezdetektől fogva mondható sokkal inkább nemzetközinek. Küldetésük a fiatalok megszólítása és biztatása arra, hogy lelkesedéssel és alázattal szolgálják a Katolikus Egyházat különböző rendezvényeken, spirituális koncerteken és miséken keresztül, országhatárokon (Libanon) belül.
Szervezők:
Médiatámogatók:
© 2025 Mladifest
