A megbékéléshez vezető út a közös imádsággal kezdődik – vallja Bese Gergő. A katolikus pap a közelmúltban Libanonban járt, ahol megtapasztalta, miként lehet mindezt valóra váltani. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: kétezer éves keresztény közösségek tűnhetnek el nyomtalanul a Föld felszínéről. Interjúnk libanoni tapasztalatokról és arról, mit tartogat az idei Máriabesnyői Mladifest fesztivál. Az interjú az S4C.news oldalán jelent meg, amit teljes terjedelmében közlünk.
A közelmúltban Libanonban járt, amit a közel-keleti keresztények fellegvárának nevezett. Mit emelne ki zarándoklatából, mi volt az a momentum, amely alapján megfogalmazta ezt?
Nagy hatással volt rám az a szeretet, amivel vendéglátóim, a Sancta Maria Choir tagjai fogadtak. Tenyerükön hordoztak, bemutatták az országukat és elvittek legszentebb helyeikre. Így adatott meg, hogy Szent Charbel sírjánál is imádkozhattam, akit “a Közel–Kelet Pió atyájának” is mondanak. Szeretném azonban kiemelni, hogy utam során teljes nyugalmat és békességet tapasztaltam, pedig több millió menekült él a Dunántúl méretű országban.
Többek kritika alá vonták azt a kijelentését, miszerint az ország az élő példa arra, hogy lehetséges a békés egymás mellett élés keresztények és muszlimok között. A konkrétumok terén mi volt a tapasztalata, mi teszi ezt lehetővé?
Saját szememmel láttam, ahogy muzulmánok és maronita keresztények együtt imádkoztak Harissa Mária kegyhelyén és Szent Charbelnél. Döbbenetes tapasztalás volt ez, és egyúttal reménykeltő.
A megbékéléshez vezető út a közös imádsággal kezdődik.
Mások azonban úgy gondolják, ez a keresztényeken egyáltalán nem, csak a muszlim közösségen múlik. Egyetért ezzel?
Az tény, hogy mi, keresztények sokkal toleránsabbak és befogadóbbak vagyunk. A gyakorlatban jobban megjelennek életünkben az irgalmasság testi–lelki cselekedetei, míg a muzulmánok sokkal fundamentalistábbak. Jó lenne, ha vallási vezetők között komoly párbeszéd indulna el a békés együttélés fenntartása végett. A demográfiai adatok azonban Libanonban is aggályosak. A keresztények 2-3 gyermekével szemben a muzulmán családok 5-6 gyermeket vállalnak, ami éveken belül felborítja a kényes egyensúlyt.
Az első itthoni Mladifesten, amelynek Ön a megálmodója és főszervezője, meghatározó volt a keleti keresztények részvétele: kopt keresztények mutatkoztak be a civil sátraknál, libanoni kórus dicsőített. Miért volt ez fontos?
Nagyon fontosnak tartom, hogy felhívjuk a hazai közösségeink figyelmét az üldözött keresztény közösségekre. Mi, a jóléti államban élők hajlamosak vagyunk elkényelmesedni. Kevésbé vagyunk érzékenyek a szenvedők, az üldözöttek sorsa iránt, mert nem érezzük az ő problémáikat a bőrünkön. Pedig a sorsuk előhírnöke a mi későbbi szenvedéseinknek.
A Közel–Kelet keresztényei történetük legsúlyosabb időszakát élik, 2000 éves közösségek tűnnek el, miközben a világ becsukja a szemét.
A Máriabesnyői Mladifest azért volt újszerű, mert a fókuszban Medugorje mellett az üldözött keresztények álltak. A találkozót Azbej Tristan államtitkár úr nyitotta meg és számos programunk foglalkozott a témával, így szerveztünk kiállítást és előadást tartott egy kopt esperes is. A libanoni kórus pedig elhozta közénk azt a tüzet, ami lángol a szívükben, ami Európában, Magyarországon már csak pislákol. Küldetésük a dicsőítés mellett a pislákoló láng újjáélesztése is volt, ami maradéktalanul sikerült is.
Ki tudna ragadni egyetlen, hozzájuk köthető mozzanatot a fesztivál idejéből, ami valamiért mélyen megragadt Önben?
Énekeik, imádságaik, tiszta tekintetük. Az ottani fiatalok nem piercingekkel, tetoválásokkal akarják kidomborítani a személyiségüket. Ők őrzik a lélek egészségét, mely a tekintetükön keresztül is átsugároz.
Az idén is megszervezi ezt a különleges ifjúsági fesztivált?
Igen, május 24-26-ig kerül megrendezésre a II. Máriabesnyői Mladifest. Nagyon komolyan zajlanak már az előkészületek és annyit biztosan elmondhatok, hogy nagy élmény lesz mindazoknak, akik ellátogatnak hozzánk. Ígéretet kaptam Libanonban, hogy a kórus ismételten eljön hozzánk, ez óriási megtiszteltetés. A zenén túl tanúságtételek is lesznek üldözött keresztény testvéreinktől. A civil faluban a magyar program sikereivel is megismerkedhetnek az érdeklődők, amit a kormány támogatásával az államtitkárság véghez vitt.
Vágvölgyi Gergely
Forrás: S4C.news
