Abu-Dzabi és a kőolaj felfedezése
A sivatagi éghajlatú olajipari ország nevének jelentése arabul: a „gazella földje”. A másfél milliós főváros Dubaj után az emírségek második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl egy kis szigetén fekszik, híd köti össze a szárazfölddel. A kőolaj- és földgázkitermelésnek és exportnak köszönhetően magas az életszínvonal. A lelőhelyek fölfedezése, vagyis 1958 előtt egy apró város volt csupán, melyet a XVIII. században egy beduin törzs alapított. A kőolaj felfedezése azonban egy csapásra megváltoztatott mindent. Az átalakulás Zájed bin Szultán Ál Nahján, az Egyesült Arab Emírségek alapítójának nevéhez fűződik, aki haláláig, 2004-ig állt az ország élén. Szorgalmazta az oktatást, fejlesztette az infrastruktúrát és előmozdította a vallási türelmet. A város ekkor nagy fejlődésnek indult. Utóda, Kalifa sejk igyekszik a kőolajtól független gazdaságpolitikát folytatni, ezért a közlekedés, az egészség, a kultúra és a turizmus felé orientálja az emírséget. A fővárostól mintegy 15 km-re egy ökológiailag fenntartható város (Masdar City) épül, amely egészében napenergiával működik majd.
Abu-Dzabi nevezetességei
Abu-Dzabi fő látnivalói között találjuk a Zájed mecsetet, a világ egyik legnagyobb modern vallási építményét, a XVIII. században épült Qasr al-Hosn erődöt, mely a legrégebbi épület; a híres tengerparti sétányt, amelyet felhőkarcolók, bevásárlóközpontok, szórakozóhelyek és strandok kereteznek. Itt található a világ egyik leghíresebb luxusszállodája, az Emirates Palace. 2009 óta rendezik meg a Yas Marina Circuit-en a híres Formula–1 abu-dzabi nagydíjat.
A lakosság összetétele
A lakosság soknemzetiségű, több nyelvet beszélnek, a külföldi lakosok szabadon gyakorolhatják hitüket. Az emirátusi lakosság 2010-ben közel 950 ezer volt (11,5%), míg az ott élő külföldiek száma 7,3 millió (88,5%). Népcsoport szerinti megoszlása a következő: arab és iráni (40%), dél-ázsiai (47% – pakisztáni, indiai, bangladesi, srí lankai), afrikai (1%), egyéb (12%). A lakosság egyötöde az ország állampolgára, a többi lakos vendégmunkás. Az őshonos lakosok aránya 2011-es becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-ázsiai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben. Az ország vallási megoszlása 2010-es adatok alapján: muzulmán (77% – melynek legnagyobb része szunnita), keresztény (12,5%), hindu (6,5%), buddhista (2%), egyéb (2%). Az óriási kőolajkincs jólétet biztosít Abu-Dzabi lakóinak. A száraz, szubtrópusi éghajlaton az átlaghőmérséklet februárban 16 és 25 Celsius fok között alakul.
Az egyház helyzete a térségben
Az Egyesült Arab Emírségek apostoli nunciusa Padilla Francisco érsek. Az ország szentszéki nagykövete Al Otaiba Hissa Abdulla asszony, aki 2010 óta tölti be ezt a hivatalt. A dél-arábiai apostoli vikariátust 2011-ben alapították. Vezetője Paul Hinder OFM címzetes püspök. A vikariátus közel 1 millió négyzetkilométernyi területen majdnem 42 millió lakos él. Közülük 996 ezer katolikus, akik 16 plébánián összesen 64 egyházmegyés pap teljesít szolgálatot. 2 szeminarista végzi filozófiai és teológiai tanulmányait, 53-an tagjai férfi, 50-en a női szerzetesi intézményeknek. 27 nevelő intézet, 10 jótékonysági intézmény működik. Tavaly 2770 keresztelőt tartottak.
A pápalátogatás mottója és logója
A pápai út logója egy galamb, csőrében olajággal: azt szimbolizálva, hogy Ferenc pápa a béke követeként keresi föl az arab országot. A galamb színei a vatikáni zászlót idéző sárga és fehér, míg az Egyesült Arab Emírségek zászlajának színei a galamb testén láthatók: piros, zöld, fehér és fekete. A pápalátogatás témája – „Tégy engem békéd eszközévé” – Szent Ferenc békeimájából való és kifejezi azt az imaszándékot, hogy a Szentatya látogatása az Egyesült Arab Emírségekben Isten békéjét hirdesse minden jóakaratú ember szívében.
Gedő Ágnes – Vatikán
Forrás: vaticannews.va/hu