Néhány hete tettük közhírré, hogy a Mladifest egyik szentje Teréz anya lesz. Ezek után nem is olyanmeglepő, hogy a Szeretet Misszionáriusai, Teréz anya szerzetesnővérei is lejönnek a fesztiválra. Megismerkedhettek szolgálatukkal, személyes történeteikkel a Civil faluban.
Kalkuttai Teréz anya 1950-ben, egy híján 70 évvel ezelőtt alapította a Szeretet Misszionáriusai női szerzetesrendet. Az ismert hármas fogadalomhoz a nővérek egy negyediket csatolnak: a szegények között is a legszegényebbeket akarják szolgálni. Lelkiségüket a radikális szegénység, a szemlélődő ima, az élet tisztelete jellemzi. Hiszik és vallják, hogy Krisztust szolgálják minden emberben.
Ennek megfelelően választják meg apostoli munkaterületüket. Legszívesebben nyomornegyedekben telepszenek meg. Jövedelmük nincs, adományokból élnek és látják el szegényeiket. Leprásokat gondoznak (főképp ázsiai országokban), menedéket adnak haldoklóknak, gyógyult leprásoknak rehabilitációs központokat állítanak, elhagyatott gyermekeket gyűjtenek össze, otthont nyújtanak nekik, alkoholistákat és kábítósokat gondoznak, tanítják a természetes születésszabályozást. Újabban készséggel vállalják AIDS-s betegek ápolását is.
A rend mottója: Jézusért tesszük.
Napi imájuk:
“Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk embertársainkat, akik szegénységben és éhségben élnek és halnak meg. Add meg nekik a mai napon a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, s a mi megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömet.
Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek; ahol sértés, oda a megbocsátás szellemét; ahol egyenetlenség, oda egyetértést; ahol tévedés, oda igazságot; ahol kétely, oda hitet; ahol kétségbeesés, oda reményt; ahol sötétség, oda fényt; ahol szomorúság, oda örömet.
Uram, add, hogy inkább én igyekezzem vigasztalni, mint hogy vigaszra várjak; inkább én törekedjem megértésre, mint hogy megértést óhajtsak; inkább én szeressek, mint hogy szeretetet igényeljek. Mert önmagunkat elfeledve találjuk meg magunkat. Ha megbocsátunk, nekünk is megbocsátanak, és ha meghalunk, azzal ébredünk az örök életre. Amen.”
Forrás: adorans.hu
Kép: barankovics.hu