A pápa és az Ahmed Al-Tayyib egyiptomi szunnita főimám által aláírt dokumentum határozottan elítéli a terrorizmust és az erőszakot: „Isten nem akarja, hogy nevét felhasználva rettegésben tartsák az embereket.” Az iszlám szunnita ága képviseli a muzulmán hívek 90%-át. A kairói Al-Azhar Egyetem, a szunnita iszlám legfőbb vallási központja.
„Az emberi testvériségről szóló dokumentum a világ békéje és a közös együttélés érdekében” címet viselő nyilatkozatot február 4-én írta alá Abu Dzabiban Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja Ahmed Al-Tayyib. Ez nemcsak mérföldkő a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokban, hanem a nemzetközi színtérre is erős hatást gyakorló üzenet. Az előszóban kijelentik, hogy „a hit a hívőt arra ösztönzi, hogy a másikban testvért lásson, akit támogat és szeret”. A felek ezután rámutatnak, hogy „őszintén és komolyan átgondolt dokumentumról” van szó, amely arra hív „minden embert, akik szívükben az Istenbe és az emberi testvériségbe vetett hitet hordozzák, hogy egyesítsék erejüket és dolgozzanak együtt”.
A párbeszéd kultúrája, együttműködés és kölcsönös megismerés
A dokumentum elején a pápa és a főimám először „Isten nevében szólnak, aki minden embert egyenlőnek teremtett a jogok, a kötelezettségek és a méltóság terén”. Majd „minden ártatlan lélek nevében beszélnek, akinek megölését Isten megtiltotta. Ezt követően a szegények, az árvák és az özvegyek, a menekültek, a száműzöttek, továbbá a háborúk és üldöztetések áldozatai nevében” emelik fel szavukat. Az Al-Azhar, a szunnita iszlám legfőbb központja és a katolikus egyház „kijelenti, hogy felvállalja a párbeszéd kultúráját mint utat, a közös együttműködést mint hozzáállást és a kölcsönös megismerést mint módszert és kritériumot”.
A tolerancia, az együttélés és a béke kultúrájának terjesztése
A dokumentummal azt kérik „a világ vezetőitől, a nemzetközi politika és gazdaság alakítóitól, hogy komolyan kötelezzék el magukat a tolerancia, az együttélés és a béke kultúrájának terjesztése mellett. Mielőbb lépjenek fel az ártatlan vér kioltásának, a háborúk és a konfliktusok felszámolása ellen, a környezeti pusztulás, a kulturális és az erkölcsi hanyatlás megfékezése ellen”. A pápa és a főimám azt kéri a vallás és a kultúra, valamint a média képviselőitől, hogy „fedezzék fel újra és terjesszék a béke, az igazságosság, a jóság, a szépség, a testvériség és a közös együttélés értékeit”. Szilárd meggyőződésüknek adnak hangot, hogy „a modern világ válságának legfontosabb okai között van az elaltatott emberi lelkiismeret és a vallási értékektől való eltávolodás, valamint az individualizmus és a materialista filozófiák eluralkodása”.
Az etika illetve a spirituális értékek és a felelősségtudat meggyengülése
Elismerik a modern civilizáció által megtett pozitív lépéseket, de rámutatnak „a nemzetközi cselekvést befolyásoló etika romlására illetve a spirituális értékek és a felelősségtudat meggyengülésére”. Ez sokakat „az ateista és agnosztikus szélsőségesség örvényébe vagy a vallási integralizmusba és a vak fundamentalizmusba sodor”. A vallási és nemzeti szélsőségesség az intoleranciával együtt a darabokban zajló harmadik világháború megjelenését eredményezték.
Elfogadhatatlan a nemzetközi hallgatás a gyermekek halála láttán
A pápa és a főimám kijelentik, hogy az erős politikai válság, az igazságtalanság és a természeti erőforrások egyenlő elosztásának hiánya – amelyekből csak a gazdagok egy kis csoportja részesül a Föld lakosságának nagyrésze kárára – odavezetett, hogy megnőtt a beteg, rászoruló emberek és az elhalálozások száma. Ez pusztító válságokat provokált, amelyeknek sok ország áldozatául esett. Elfogadhatatlan nemzetközi hallgatás uralkodik e válságok láttán, amelyek a szegénység és az éhezés miatt már csontvázzá soványodott gyermekek millióinak halálát okozzák.
Alapvető szükség van a családra és a vallási érzület felébredésére
Nyilvánvaló, hogy alapvető szükség van a családra és a vallási érzület felébredésére, különösen is a fiatalok körében, hogy szembe tudjunk nézni az individualista, egoista, konfliktust keltő tendenciák, valamint a radikalizmus és a vak szélsőségesség minden formájával. A katolikus és a szunnita vallási vezető emlékeztet, hogy „a Teremtő azért adta nekünk az élet ajándékát, hogy védelmezzük azt. Olyan ajándék ez, amelyet senkinek nincs joga elvenni, fenyegetni vagy kedve szerint manipulálni”. Ezért elítélnek minden gyakorlatot, ami „az életet fenyegeti, mint pl. a népírtás, a terrorista cselekmények, a kényszer kitelepítések, a szervkereskedelem, az abortusz, az eutanázia és az ezeket támogató politikák”.
Hagyjanak fel Isten nevének felhasználásával a terrorizmus igazolásakor
A pápa és a főimám továbbá határozottan kijelentik, hogy „a vallások sohasem szítanak háborúra, gyűlöletre, ellenségeskedésre, szélsőségességre, erőszakra vagy vérontásra. Ezek a katasztrófák a vallási tanítások eltorzításának, a vallások és vallási csoportok politikai célra való felhasználásának gyümölcsei”. Ezért azt kérik, hogy „szüntessék meg a vallások eszközkénti felhasználását, amikor a gyűlöletre, az erőszakra, a szélsőségességre és a vak fanatizmusra buzdítanak. Hagyjanak fel Isten nevének felhasználásával a gyilkosságok, a száműzések, a terrorizmus és az elnyomás igazolásakor”. Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja emlékeztet, „a Mindenható Istennek nincs szüksége arra, hogy bárkitől megvédjék és nem akarja, hogy nevének felhasználásával rettegésben tartsanak embereket”.
A szabadság minden ember joga
A Nyilatkozat tanúsítja, hogy a szabadság minden ember joga: mindenki rendelkezik a vallás, a meggyőződés, a cselekvés és a szólásszabadság jogával. A pluralizmus és a vallások, a bőrszín, a nemek, a fajok és a nyelvek különbözősége a bölcs isteni akarat következménye. Az isteni bölcsességből fakad a lelkiismeret szabadságához való jog és a jog, hogy különbözőek legyünk. Ezért elítélik azt, hogy „az embereket egy bizonyos valláshoz vagy kultúrához való csatlakozásra kényszerítsék vagy hogy rájuk erőltessenek egy civilizációs formát, amit mások nem fogadnak el”.
Az istentiszteleti helyek védelme kötelesség
„Az istentiszteleti helyek – szentélyek, templomok és mecsetek – védelme kötelesség, amelyet a vallások, az emberi értékek, a törvények és a nemzetközi egyezmények biztosítanak. Az istentiszteleti helyek megtámadására vagy megfenyegetésére irányuló minden kísérlet robbantások vagy lerombolásuk által a vallások tanításainak eltorzítását, valamint a nemzetközi jog nyilvánvaló megszegését jelenti.”
A terrorizmus a vallási szövegek hibás értelmezésének következménye
Majd a dokumentum ismételten emlékeztet arra, hogy „a terrorizmus veszélyezteti az emberek biztonságát Keleten és Nyugaton egyaránt. Pánikot, rettegést és pesszimizmust kelt, ami nem a vallás hibája, mégha a terroristák eszközként is használják fel azt. Ehelyett a terrorizmus a vallási szövegek hibás értelmezésének, az éhezés, a szegénység, az igazságtalanság, az elnyomás és az arrogancia ösztönözte politika következménye. Ezért fel kell számolni a terrorista mozgalmak támogatását, amelyet pénzzel és fegyverekkel, tervek kidolgozásával valósítanak meg, vagy e mozgalmak mentegetésével és a média eszközeivel végeznek. A terrorizmus minden formáját nemzetközi bűnténynek kell tekinteni, ami fenyegeti a biztonságot és a világ békéjét”.
El kell utasítani a kisebbség fogalom diszkriminatív használatát
„Kötelezettséget kell vállalni, hogy társadalmainkban kialakítjuk a teljeskörű állampolgárság koncepcióját és elutasítjuk a kisebbség fogalom diszkriminatív használatát, amely magával vonzza az elszigeteltség és a kisebbségérzés megjelenését.”
El kell ismerni a nők jogait
A Nyilatkozatban a felek nélkülözhetetlennek tekintik „a nők jogainak elismerését a tanuláshoz, a munkavállaláshoz, a politikai jogok gyakorlásához. Továbbá fel kell szabadítani őket a történelmi és társadalmi nyomás alól, amelyek ellentétben állnak saját hitük és méltóságuk alapelveivel. Fontos, hogy védelmezzék a nőket a kihasználásuktól. Ezért fel kell számolni az embertelen és vulgáris szokásokat, amelyek megalázzák a nő méltóságát és azon törvények megváltoztatásán kell munkálkodni, amelyek akadályozzák a nőket jogaik teljes gyakorlásában”.
Védeni kell a gyermekek jogait
A pápa és az Al-Azhar főimámja hangsúlyozzák, hogy „a gyermekeknek joguk van a táplálkozáshoz és az oktatáshoz, valamint ahhoz, hogy családban nőjjenek fel”. Ezt követően kijelentik: „el kell ítélni minden olyan gyakorlatot, amely visszaél a gyermekek méltóságával és jogaival. Továbbá nagyon fontos, hogy óvják őket a veszélyektől, amelyek rájuk leselkednek különösképpen a digitális világban és hogy tekintsék bűnténynek az ártatlanságukkal való kereskedést és bármely visszaélést, amelyet a gyermekkoruk ellen követnek el”.
A Nyilatkozat a Kelet és a Nyugat, az Észak és a Dél közötti ölelés jelképe
Végül „az Al-Azhar, vagyis a szunnita iszlám legfőbb központja és a katolikus egyház azt kéri, hogy ezt a dokumentumot tegyék kutatás tárgyává és foglalkozzanak vele az iskolákban, egyetemeken, valamint a nevelési és képzési intézményekben”. A pápa és a főimám annak a reményének ad hangot, hogy a Nyilatkozat „a Kelet és a Nyugat, az Észak és a Dél közötti ölelés jelképévé válik”.
Szöveg és a képek forrása: Vatican News
