Csoda. Keresztényként (vagy a Szentírás sorainak ismerőjeként) azonnal bibliai történetek sora villan fel az agyunkban Krisztus csodatételeiről. Személyes emlékeket is őrzök a krisztusi csodákról.
Azóta tesszük fel újra és újra ezt a kérdést, amióta az ember először emelte tekintetét az égre jeleket kutatva és megerősítést várva, hogy nincs egyedül a világban. Hogy létezik valamilyen nála nagyobb erő, amely megteremtette és irányítja az univerzumot, hatással van az életére, rendet, harmóniát és moralitást hozva a fizikai világ szenvtelen, mechanikus működésébe.
Talán te is találkoztál már azzal a véleménnyel, hogy hívőnek lenni könnyű dolog. Hogy az emberek azért „menekülnek” az Egyház ölelő karjaiba, mert egyszerűbb Istenben hinni, mint „racionálisan”, kétségekkel a szívünkben, „autonóm” módon élni.
Az Univerzum az évnek majd minden napjára kitűzött egy világnapot, ma nevezetesen a Tánc világnapját ünneplik számtalan helyen, a nagyvilágon. Felemelő benne lenni, ha szívből végzi az ember. A külvilág megszűnik létezni és ez egy nagyon is tudatos jelenállapot, mai szóval élve mindfulness.
“Templom csendes mélyén, oltár-rejteken, hófehéren Jézus, titkon ott pihen…” – szólal meg lelkemben egy, még gyerekkorom ministráns éveiben sokszor felcsendülő egyházi ének, miközben csodálattal nézem Őt, az oltárra helyezett szentségtartóban.
A Sancta Maria Kórus 2006. február 9-én alakult, a medjugorjei Podbrdo jelenések hegyén. Tagjai libanoniak, de már a kezdetektől fogva mondható sokkal inkább nemzetközinek. Küldetésük a fiatalok megszólítása és biztatása arra, hogy lelkesedéssel és alázattal szolgálják a Katolikus Egyházat különböző rendezvényeken, spirituális koncerteken és miséken keresztül, országhatárokon (Libanon) belül.
Szervezők:
Médiatámogatók:
© 2024 Mladifest
